A fa mint építőanyag

A fa, mint építőanyag egyidős az emberiséggel. Kezdetben, mint a természetben fellelhető és megmunkálható anyag, ez állt rendelkezésre, de később már teljesen világossá váltak a fa kiváló tulajdonságai. A fa azonban új építőanyagok felfedezésével, a technikai, technológiai fejlődéssel, az iparszerű folyamatok terjedésével, és ezzel párhuzamosan az erdőterületek drasztikus csökkenésével háttérbe szorult. Teherhordó szerkezeteink jórészt betonból, vasbetonból és acélból készülnek.

Ugyanakkor az utóbbi néhány évtizedben a Föld környezeti problémái felhívták a figyelmet a környezettudatosság fontosságára, az emberek ismét törekszenek arra, hogy összhangban éljenek a természettel (például a keleti kultúra betör a mai Európába). Talán részben ezért, ismét előtérbe került a fa, mint építőanyag.

Valóban a fát számos előnyös tulajdonsága teszi kiváló építőanyaggá. Könnyen, sokoldalúan megmunkálható. Növekedésének irányában magas szilárdságú, haránt irányban azonban kevéssé. Ez elsősorban az építkezés során fontos, hiszen a szerkezet tervezésénél ezt a szempontot veszi alapul a gyártó. A fa súlyához képest nagy szilárdságú, könnyen megmunkálható és kombinálható.

A többi építőanyaghoz képest a fa jó hőszigetelő, levegővel töltött sejtszerkezete révén kevéssé vezeti el a meleget. Ugyanakkor ebből a rossz hővezetési tulajdonságából következik, hogy tűzálló, nehezen éghető, belső rétegei lassan melegszenek fel, ellentétben a fémmel, amely, ha eléri olvadáspontját, menthetetlen. Tűz hatására a külső rétegek elszenesednek, amelyek tovább növelik a hőszigetelő hatást, mivel akadályozzák az oxigén bejutását a belsőbb rétegekbe.

A faszerkezetes házak jó hőszigetelő képessége továbbá abban rejlik, hogy lehetőség van vastag hőszigetelő rétegek szerkezetbe való beépítésére. Márpedig a jó hőszigetelés kisebb fűtési költséget jelent, mivel a faszerkezetes házakat könnyű kifűteni, azaz a ház gyorsan átmelegszik, nincsenek úgynevezett meleg átnyúlások, amikor a falak csak akkor adják le a tárolt hőt, amikor a helyiségnek már éppen hűlnie kellene.

Így a szoba lehűtéséhez szükséges nyáresti szellőztetések rövidebbek a kisebb hőtárolásnak köszönhetően. A falak és a kinti levegő közötti kisebb hőmérséklet különbség megakadályozza a kellemetlen légáramlatok kialakulását, kellemes klímát biztosít, továbbá megakadályozza a nedvesség lecsapódását, így a sarkok bepenészedését is.

Ha ökológiai irányból közelítjük meg a dolgot, elmondható, hogy a fa az egyetlen megújítható erőforrás, az erdőtelepítéseknek köszönhetően. Előállításához nem szükséges fosszilis energia, sőt, mint i

smeretes, a fa növekedése közben szén-dioxidot von el a levegőből, amivel csökkenti az üvegházhatást. Feldolgozása után tovább- és újrahasznosítható, akár további alapanyagként, akár fűtőanyagként.

A fa mint építőanyag élettartama nagyban függ a szakszerű kezeléstől, légszáraz állapot biztosításától, feldolgozásától. Így a házban lévő szerkezet akár száz-százötven évig semmiféle alakváltozást nem szenved, és állékonyságából sem veszít. A fa otthonos, meleg hatást kelt, jól kombinálható egyéb anyagokkal a lakberendezés során, és ma újra divatját éli.

Az építőiparban használatos faipari termékek csoportosítása

Fa alapanyagú épületszerkezeti elemek felhasználásával lehetőség van alacsony energiaigényű, vagy akár a passzív házakhoz szükséges kiemelkedő hőszigetRúdelemek

    • Tömör fa alapú elemek
      • Fűrészelt gerenda
      • Ragasztott tartók
    • Furnér alapú elemek
      • Furnérlemezből ragasztott tartó
      • Furnércsíkokból ragasztott tartó
    • Forgács alapú elemek
    • Összetett I tartók; Jellemzői: csekély súly, kézzel építhető; nem vetemedik, mérettartó; vékony gerinc miatt minimális hőhíd; egyszerű gépészeti áttörések

  • Táblaelemek

    • Tömör fa alapú elemek
      • Egyrétegű tábla
      • Többrétegű, ragasztott elemek
        • Párhuzamos rostirányú anyagokból
        • Merőleges rostirányú anyagokból
    • Furnér alapú elemek
      • Építő furnér lemez
      • Furnérozott lemez
    • Forgács alapú lemezek
      • Préselt forgácslemez
      • Ragasztott forgácslemez
      • Műgyantával ragasztott forgácslemez
      • Cementkötésű forgácslemez
    • Farost alapú elemek
      • Porózus farostlemez
      • Középnehéz farostlemez
      • Kemény farost lemez